Olvasnivaló

Klasszikusok és bestsellerek - romantikus irodalom, fantasy, képregények és sok más minden

Néznivaló

Mozifilmek, animációs filmek és sorozatok

Hallgatnivaló

Pop/rock/alter, leginkább a világ különböző tájairól

Játszanivaló

Játékok lányoknak PC-re és androidra (romantikus visual novel műfaj előnyben :))

Sziasztok!

Ha kérdésetek/kérésetek van, ne habozzatok, írjatok kommentet! :)

...ez volt az egyik dolog, amit jól megtanítottak az irodalomelméleti szemináriumok.
A másik, hogy az ember nem élhet fiktív világok nélkül.
(LOL.)

Az embernek veleszületett tulajdonsága, hogy igénye van rá, hogy kikapcsolja az agyát néha és regényt olvasson, filmet nézzen... és hogy nehogy azt szűrje le valaki ebből a dologból, hogy ez a mai kor ártalma, eszébe juttatom gyorsan a kedves olvasónak, hogy már az emberiség kialakulásától kezdve sztorikkal szórakoztatják magukat és egymást az emberek. (Nem kell nagyon belemennem ugye az ókori színházba, az eposzokba, különböző kultúrák hihetetlenül tág monda és mítoszkörébe, mesékbe, regékbe, históriás énekekbe, dalokba...---)

Ez így jó is. Kell az embernek hogy néha kicsit elszakadjon a realitás talajától.

Viszont szegény Emma Bovary átesett a ló túloldalára; túlzásba vitte hogy mindig olyasmit próbált megvalósítani, amiről a lányregények olvasása során ábrándozott. Folyton valami olyan tökéletes és olyan izgalmas életet akart magáévá tenni, ami csak a könyveiben létezett, egy vidéki kis faluban nem, így képtelen volt boldog lenni, hiába volt olyan férje, aki a végtelenségig rajongott érte. Ez okozta a vesztét; tudjuk ugye hogy állandóan költekezett és adósságokba sodorta Charles-t, aki mellett "mellesleg" mindig szeretőket keresett, hogy minden romantikus hajlamát kiélje a szökéssel, izgalommal - így a családja is ráment.

"Emma úgy gondolta, hogy vannak helyek a földön, ahol megterem a boldogság, mint egy sajátságos növény, amely más talajon elcsenevészesedik. Miért is nem könyökölhet ki egy svájci faház erkélyére, miért is nem temetheti el a bánatát egy skót falusi lakban a férjével, aki hosszú szárnyú bársonyfrakkot visel, puha szárú csizmát, csúcsos kalapot és kézelőt!
Meglehet, szívesen elmondta volna valakinek bizalmasan ezeket a dolgokat. De hogyan fogalmazhatná meg ezt a megfoghatatlan rossz érzést, amely úgy változik, mint a fellegek, és úgy örvénylik, mint a szél? Nem voltak hozzá se szavai, s alkalma se, bátorsága se."


Ez gázos. Ennek a nőnek tényleg semmi se jó soha, erről már beszéltem egyszer -  mert hogy nem ez a Bovaryné első olvasás nálam.
Igen, akkor kötelező olvasmány volt, de most teljesen önként és dalolva újraolvastam. Miért?
1. Mikor a fenti kis elmélkedés megszületett a fiktív világokról az egyik irodalomelméleti szemináriumon, folyton erre hivatkoztunk, és fel akartam eleveníteni a szöveget, már ha ennyiszer előjön órán, hozzá tudjak szólni xD
2. Meg mert hirtelen elkezdtem pánikolni, hogyha olyan szinten nem vagyok hajlandó tudomást venni a valóságról, ahogy mostanában teszem, akkor én is ilyen flúgos tyúkként végzem? Kellett valami elrettentő példa hogy ne legyek ilyen ábrándos xD

"a kézzelfogható dolgokhoz vonzódott, a templomban a virágot szerette, a zenében a románcok szövegét, az irodalomban a szenvedély izgalmait, fellázadt a hittitkok ellen, s még a fegyelmet is kevésbé tűrte"

De hát olyan nehéz... egyre inkább ki vagyok ábrándulva a világból; hogy csak a folyamatos igazságtalanság éri az embert napról napra... hiába is venném rá magam hogy olvassak híreket, minek? Csak a sok szörnyűség ömlik belőle... olyan rettenetes dolgok, amikkel nem tudok mit kezdeni...
...ezért inkább nézem a hülye sorozataim és olvasom a gagyi könyveket - ahogy jó anyám mondaná xD

Viszont még mindig azt mondom, hogy inkább a világgal legyen bajom, mint magammal. Megnyugtató a tény számomra (de komolyan), hogy akármennyire is szeretek elmélyülni mindenféle kitalált világban, olyan hajlamot nem mutatok, hogy bárkivel is cserélnék. Ez meg azért nem rossz teljesítmény, nézve azt hogy a lakosság, meg a fiatal lányok milyen nagy része szívesen cserélne gazdagabbakkal, csinosabbakkal, stb...
Szóval köszönöm, jól vagyok :D Annak ellenére hogy híreket ugyan nem vagyok hajlandó keresni magamtól. Bár a nap legfontosabbjait kiszemezgetve mindig megkapom anyutól hogy képben legyek mégis, azokat azért elolvasom xD - de többet nem akarok tudni, az is sok. 

"Nyugodt látványokhoz szokott, ezért most a mozgalmas képek felé fordult. A tengert csak a tengeri viharokért szerette, a füvet csak akkor, ha romok közt sarjadt. Mindenből valami személyes hasznot kívánt magának, s mint értéktelent, elvetette, ami nem a szíve közvetlen fogyasztására való volt - mert inkább érzelmes természet volt, semmint művészlélek, inkább a lelki izgalmat kereste, mint a képet. Mindenből valami személyes hasznot kívánt magának , s mint értéktelent, elvetette, ami nem a szíve közvetlen fogyasztására volt való - mert inkább érzelmes természet volt, semmint művészléke, inkább a lelki izgalmat kereste, mint a képet"



Na most a blogom azt hiszem történelmi fordulóponthoz ért. Tekintve hogy onnan indult ez a dolog évekkel ezelőtt, hogy média faktos voltam és  újságíró is akartam lenni egy ideig,
próbáltam valós dolgokra reflektálni... erre most már tudomást se akarok venni róluk. Köszönjük ezt a változást  ennek a világnak, hogy évről évre egyre randább, galádabb és kiábrándítóbb. 


Share/Bookmark

0 hozzászólás (írj véleményt!):

Megjegyzés küldése

amennyiben választ vársz, ne feledd el meghagyni az e-mail címed! :)