Olvasnivaló

Klasszikusok és bestsellerek - romantikus irodalom, fantasy, képregények és sok más minden

Néznivaló

Mozifilmek, animációs filmek és sorozatok

Hallgatnivaló

Pop/rock/alter, leginkább a világ különböző tájairól

Játszanivaló

Játékok lányoknak PC-re és androidra (romantikus visual novel műfaj előnyben :))

Sziasztok!

Ha kérdésetek/kérésetek van, ne habozzatok, írjatok kommentet! :)

Gyászoljuk Amy Winehouse-t, én egy kicsit Kate Perry-t is a magam módján.


Volt egy csaj (két lelkipásztor középső lánya), az első albumán (még az eredeti nevével) úgy énekel, mintha magának énekelgetne. Vagy legfeljebb kisebb közönségnek. Zongorázgat, gitározgat, keresztény-jazz számokat írogat.


A második albumába már belevitték a remekül eladható retro-őrületet. Elkezdték úgy öltöztetni hogy felkeltse a figyelmet, a legpopulárisabban hangzó számait meg orrba-szájba nyomatták a tévében, rádióban. De ezzel még nem is lett volna akkora baj, mindenkit próbálnak eladni, sztárokból még több pénzt csinálni.

Aztán a harmadik albumára teljesen kiforgatták szegényt önmagából. Jó, persze az is igaz, hogy ő is kellett ehhez a dologhoz, de én valahogy nem bírom elképzelni, hogy egy nő, akinek előtte nem jutott eszébe hogy k*rvát csináljon magából, és tisztességes életet élt, hirtelen mégis azt csinál. Írtak neki a nagyokos producerek és rapperek (!) semmiről sem szóló diszkós slágereket (egyetlen dalt sem ő írt az albumról; bocs, de a "jajj de beindít hogy együtt bulizok egy ilyen jó pasival" nekem nem számít tartalomnak), és levetkőztették, mert a melleiből több pénzt lehet csinálni mint a hangjából. Mert a mai piac ilyen.


Ide jutott szegény Katheryn Elizabeth Hudson; kicsinálta a média, a nyomás, és végül beadta a derekát és eladta magát mint Katy Bögyös Perry. Szerintem ezzel végleg kinyírták a régi Katy-t.


***
Hogy jutott ez eszembe?
Nemrég belebotlottam a Waking up in Vegas című számába, ami két éve akkkkora kedvencem volt (még bejegyzésben is benne volt; gólyatáborra, a nagybetűs Életre, de leginkább arra a rengeteg egyetemi bulira amibe gólyaként cseppentem, ezzel hangoltam be magam :D azóta ezek az emlékek szétválaszthatatlanul kapcsolódnak ehhez a számhoz... bezony', csúnya dolog az a másnap xD)

Na, gondoltam hát egyet letöltöttem meghallgattam a egész albumot. Pedig nagyon dilemmáztam: már utálom ezt a csajt, most mégis hallgassam meg? De hát mit veszíthetek? 
És kiderült, hogy tényleg nem vesztettem semmit. Kiderült az is, hogy bár most már utálom, hogy a vízcsapból is Katy Perry dudái folynak, ráadásul a zenéje egyre rosszabb, ez 2008-ban még nem így volt.  És az is kiderült, hogy pályafutása elején egyáltalán nem volt egy ilyen p*csa; tényleg magának írta a dalait és egy belevaló lányka volt, akinek az első két lemezéből csak úgy ömlik az életvidámság, az önfejűség, a vagányság és a öntudat.

A One of the Boys-nak már a borítója is valami imádnivaló! Annyira nekem valóan retro <3 
Aztán kiderült, hogy az egész album az. A címadó dalban meg olyan kórus van, hogy rögtön egy 50-es évekbeli kertvárosban éreztem magam xD De a One of the boys ettől függetlenül is nagyon jó. A szövege egyszerűen megfogott. Pedig ez a mai popszámoknál azért igen-igen ritka...
Emlékszünk még arra ugye, mikor kb. 14-15 évesek voltunk? Mikor nyár végére hirtelen nagyot nőttünk? Mikor elkezdtük a női magazinokat tanulmányozgatni és először borotváltuk a lábunkat? Ez a dal pontosan ezeket énekli meg szóról szóra ahogy fent említettem. Katy az a típusú lány, aki balett helyett focizni járt és mindig a fiúkkal bandázott. De mikor eljött az a bizonyos kor, már nem pacsit akart kapni búcsúzáskor. Már nem focizni akar, hanem bálba menni a srácokkal. Így végre megértettem, honnan a cím. Bár ha vettem volna a fáradtságot hogy meghallgassam hamarabb a albumot, nem kellett volna 2008 óta ezen morfondíroznom, akárhányszor megláttam xD Katy nem akar már egy lenni a fiúk közül, nő akar lenni. Nosztalgia gomb: ON!!! :D

"I wanna be a flower, not a dirty ring
I wanna smell like roses, not a baseball team
And I swear maybe one day, you're gonna wanna
Make out, make out, make out with me"


Óóó, de van még kedvenc erről az albumról bőven. Mondjuk jó szokásom szerint megint szembemegyek a közvéleménnyel, de ez van: az I kissed a girl és a Hot 'n Cold amiket a vízcsapból is nyomattak anno, messze nem a legjobb számok szerintem :/
(leszbikus csókok a keresztény dalok után... biztos büszke rá a mama és papa xD)

 Bár a Thinking of you is eléggé sztárolva volt, ez végül is jó szám.



De a második kedvencem a "retrobuli" után a Lost. Ez egy nagyon személyes hangvételű dal, az elveszettségről szól, szerintem néha mindenki érez ilyet. az elején és a végén nagyon érdekes kis "csengők" vagy nem is tudom mik csilingelnek - de tényleg olyan, mintha egészen máshonnan nézném saját magam is. "So if I pray am I just sending words into outer space?" Jó kérdés... ki vezet minket és hova? Már ha egyáltalán tartunk valamerre és van, aki vezessen. Érdekes, hogy elég súlyos szövege van, de a zene annyira légies... Sajnos klip nem készült hozzá, de én biztos valahol a felhők felett forgattam volna, a csillagok közt <3 legalább azok mindig mutatják az utat <3 


A Ur so gay zeneileg nem egy nagy cucc - de a klip eszméletlen nagy szerintem :D a szám alapból arról szól, hogy vannak ezek a metroszexuális-emó-izé fiúk, akiket mindegy minek hívunk, egyforma gázak: jobban el vannak ájulva maguktól mint egy nőtől, többet szépítkeznek és vásárolnak mint mi... hát mikor lehúzzák Kenről a klip végén a gatyát és nincs ott semmi... LOL :D ez lassan az igazi pasikkal is így lesz xD


A Mannequin is kb. ez, csak nem poénként felfogva; jó a szójáték benne: you're not a man - you're just a mannequin... és ezek a narcisztikus ficsúrok úgy elvannak magukkal, hogy észre se veszik, ha egy valódi ember, nő közeledne hozzájuk... Erről jut eszembe:
magyarázatot nem igényel szerintem...


További dalok az albumról:
I'm still breathing - hangulatilag a Lost-hoz hasonlítanám
If you can afford me - van egy kis country beütése szerintem, de hát inkább ez mint valami diszkós izé a Teenage dream albumról xD
Self inflicted - kissé ismerős a téma xD egy olyan kapcsolatot mutat be, ami már nem is egy rendes kapcsolat, hanem olyan, ami arról szól hogy az egyik fél még akkor is teper és ragaszkodik, ha ezzel saját magának is árt... érdekes módon elég vidám hangnemben teszi ezt, de hát még biztos az elején van... a végén remélhetőleg rájön az ember, hogy az ilyenekkel csak szív... 
és végül a Fingerprints, az egyik legjobb szerintem: szerintem arról szól, hogy nyomot kell hagynunk valahol a világban - de ki hogy gondolja :D



Share/Bookmark

0 hozzászólás (írj véleményt!):

Megjegyzés küldése

amennyiben választ vársz, ne feledd el meghagyni az e-mail címed! :)