Olvasnivaló

Klasszikusok és bestsellerek - romantikus irodalom, fantasy, képregények és sok más minden

Néznivaló

Mozifilmek, animációs filmek és sorozatok

Hallgatnivaló

Pop/rock/alter, leginkább a világ különböző tájairól

Játszanivaló

Játékok lányoknak PC-re és androidra (romantikus visual novel műfaj előnyben :))

Sziasztok!

Ha kérdésetek/kérésetek van, ne habozzatok, írjatok kommentet! :)

-azon ritka bejegyzések egyike lesz, amelyek hirtelen felindulásból íródtak-

Tudjátok, már ezerszer leírtam, hogy milyen érdekesnek tartom a jövőn való agyalást. Mármint úgy globálisan, nem csak a sajátomon valót. Valakinek az a hobbija hogy futni jár, én morális kérdéseket felvető jövőben/űrkorszakban játszódó filmeket szeretek nézni, aztán azon nyavalyogni, hogy remélem nem történnek meg a benne látottak xDxD Kedvencek: Vágott verzió , Equilibrium, Végrehajtók - azt hiszem ezzel minden elmondtam -.-" 
Szóval amúgy is olyan alkat vagyok, aki ezeken komolyan beparázik; erre van szerencsém még édesanyámtól is egy kedves ki e-mail csokrot kapni ma reggel (mert éhgyomorra az igazi xD) kémcsőben növesztett halról meg az élet hosszát vérből kimutató genetikai tesztről. (félre ne értsd anyu, ezek marhaérdekesek, küldjél még ha van! csak félek hogy ezek elterjednek :S)

Azt írja az origo tudomány (a zárójeles részekben a saját megjegyzéseim olvashatók, ezt gondolom észre fogjátok venni xD):

A hús mesterséges előállításának lehetősége már a múlt században is foglalkoztatta az embereket. Winston Churchill például így ír 1932-ben megjelent Thoughts and Adventures (Gondolatok és kalandok) című könyvében: "Ötven év múlva megszabadulunk attól az abszurditástól, hogy egy egész csirkét tenyésszünk azért, hogy megegyük a mellét vagy a szárnyát, mert ezeket a részeket külön fogjuk növeszteni megfelelő tápanyagon" (fujjj!)

...egy amerikai kutatónak, Morris Benjaminsonnak sikerült egy darabka halfilét előállítania laboratóriumában. A NASA támogatásával folyó kísérletekben Benjaminson eltávolította a közönséges aranyhal vázizmát, és a hal testén kívül növesztette. A halhúst ezután marinálták, fűszerezték, panírozták és lefagyasztották. Állítólag nem lehetett megkülönböztetni a boltokban árult "igazi" halaktól, de a NASA beszüntette a program támogatását, így a kísérletek félbemaradtak.


Hús őssejtekből
Van Eelen a holland támogatásból egy konzorciumot alapított az Utrechti Egyetem egy kutatójával, H. P. Haagsmannal. Célkitűzésük az volt, hogy bebizonyítsák, a haszonállatokból nyert őssejteket lehetséges tenyészteni és vázizomsejtekké alakítani. A társasághoz tartozott egy húsüzem képviselője, ezenkívül három hollandiai egyetem vezető kutatói dolgoztak a program egyes részfeladatain. Az Amszterdami Egyetem kutatói a hatékony táptalaj kifejlesztésére koncentráltak; az utrechti csoport az őssejtek izolálásával, osztódásra késztetésével és izomsejtté alakulásuk kiváltásával foglalkoztak; az Eindhoveni Műszaki Egyetem munkatársai pedig igyekeztek minél nagyobbra növeszteni az izomsejteket.
A kutatóknak sikerült némi haladást elérniük. Képesek voltak kicsi, vékony izomszöveteket növeszteni a laboratóriumban, amelyek úgy néztek ki, mint egy darabka kagylóhús, és a tintahalak húsához hasonló, rágós állagúak voltak (de guszta lehetett istenem...) Aztán elfogyott a holland kormány adományozta pénz, így a kutatások leálltak.

Így működne a húsgyár
Elméletben egy in vitro (üvegben, azaz laboratóriumi körülmények között) működő húsgyárban először a technikusok embrionális vagy felnőtt őssejteket különítenek el sertésből, szarvasmarhából, csirkéből vagy más állatból. Ezután a sejteket bioreaktorokban növesztik növényekből nyert táptalajon. Az őssejtek ezután hónapokon át folyamatosan osztódnak. A technikusok a következő lépésben arra "utasítják" az őssejteket, hogy alakuljanak izomsejtekké. Végül az izomsejteknek izomrostokat kellene kialakítaniuk, hasonló módon, ahogy az állatok építik fel izomzatukat és izomerejüket a mindennapi erőkifejtések során.
Jelenleg azonban rengeteg kihívás merül fel a folyamat minden egyes lépcsőjénél. Az egyik nehézség, hogy olyan őssejtvonalat hozzanak létre, amely hosszú ideig osztódik anélkül, hogy hirtelen a "saját szakállára" kezdene differenciálódni. A háziállatokból vett őssejtek sajnos hajlamosak nagyon hamar differenciálódni, és ilyenkor általában idegsejt lesz belőlük, nem izom (igen mert próbálna szerencsétlen állat maradni, nem kaja...)

Jelenleg még tizennyolcmillió forint kilója
A költségek jelentik az újabb gátló tényezőt. Az őssejttenyésztéséhez használt tápoldatok rendkívül drágák. A jelenleg hozzáférhető közegek használatával fél kiló hús előállítása 50 000 dollárba kerülne, mondja Bernard Roelen, az utrechti kutatócsoport tagja. Ráadásul a jelenlegi leghatékonyabb tápoldat levágott tehenek vagy lovak magzati szérumából származik. Erre azonban van megoldás, mert a rekombináns DNS-technológia segítségével "rá lehet venni" növényi sejteket, hogy állati fehérjéket állítsanak elő (fantasztikus, most már nem csak mutáns állatalkatrészeket fogunk enni, hanem mutáns növény-állat keveréket?)  Ez azonban szintén rendkívül drága eljárás. Végső soron valószínűleg valamilyen alga-alapú közeg válhat be, mivel az algák képesek megtermelni a sejt életfenntartásához szükséges össze fehérjét és aminosavat, de jelenleg még ez a megoldás is nagyon költséges.
Forrás: AFP/Spencer Platt
Őssejtek egy tárolóedényben
(ha száz év múlva bemegyek a Mekibe, vajon egy üveg ilyet kapok csirkeszárnyacska helyett, hogy növesszem meg magamnak?)

Ha sikerül megoldani a nagy mennyiségű izomsejt előállítását, akkor jön a következő probléma. A kutatóknak jelenleg csak pár sejtrétegnyi izomszövetet sikerült tenyészteniük, ami még messze van egy hússzelet vastagságától. Amint a szövetcsík vastagodni kezd, a sejtek kezdenek elhalni a nem megfelelő táplálékellátás miatt (mivel nem állat, nem tud enni se - gratulálok hogy észrevették) A kutatóknak a véráramhoz hasonló rendszert kellene kifejleszteniük, amely eljuttatná minden sejthez a tápanyagot, és elszállítaná a salakanyagokat (




A megjegyzéseimet megtettem, térjünk át a másik témára, ami szerintem szintén gáz. A cikkben benne is lesz az egyik indokom. 

Még ebben az évben piacra kerülhet Nagy-Britanniában az a sok vitát kiváltó vérteszt, amelynek segítségével állítólag megtudhatjuk, meddig fogunk élni. A teszt a telomereket - a kromoszómák végein található ismétlődő szakaszokat - méri, ezek ugyanis a szakértők szerint kulcsszerepet játszanak a szervezet öregedési folyamatainak kialakulásában.

A teszt a telomerek hosszát méri és képes a pontos biológiai kor megadására. Egyes szakértők szerint a normálisnál rövidebb telomerekkel rendelkezők korábban halnak, mint a hosszabb telomerekkel élők. Ez persze nem jelenti azt, hogy a teszt képes lenne megadni a pontos várható élettartamot.

Sokan vannak, akik szerint a teszt piacra dobása komoly problémákat vethet fel. A vizsgálatok eredményeit ugyanis az egészségügyi és életbiztosító társaságok is felhasználhatják, így a rövidebb telomerekkel élők nehezebben jutnak majd biztosításhoz. Mások szerint a telomer teszt újabb "csodaszerek" előtt nyithatja meg az utat, amelyeket a rövidebb telomerekkel rendelkezők életének meghosszabbítására fejlesztenek ki.

Saját megjegyzés, nem a cikk része:  
"ha a telomerek rövidülését megakadályozod (van erre minden sejtben egy enzim, csak okosan a legtöbben ki van kapcsolva), akkor a sejt a végtelenségig fog osztódni.
Ez az állapot a rák egyik legfontosabb jellemzője. A rákos sejtek legtöbbje kijátssza a telomerek rövidülését különféle trükkökkel, ezért tud rengeteget osztódni és végül a beteg halálát okozni.
Ha tehát megakadályozod a telomerek rövidülését, akkor jó esélyed van rákot kapni, az örök életre viszont nem igazán..."


A tesztet Maria Blasco, a Spanyol Országos Rákkutató Központ munkatársa fejlesztette ki. Cége, a Life Length jelenleg is több európai egészségügyi diagnosztikai társasággal tárgyal a termék forgalmazásáról. A vizsgálat ára jelenleg 700 dollár (130 ezer forint) körül mozog, de Dr. Blasco reméli, hogy hamarosan csökkenthetik az árakat és 10 éven belül mindenütt széles körben elterjedhet a teszt alkalmazása. 

Az utolsó előtti bekezdésben van az indoklás szerintem, hogy ez miért gázos. "A vizsgálatok eredményeit ugyanis az egészségügyi és életbiztosító társaságok is felhasználhatják" - igen, kitértek rá, hogy ez hátrányt jelenthet életbiztosítás kötése során (holott ez az egyrészt nem is 100%-os eredmény; másrészt az elvileg hosszúéletű ember is meghalhat korán pl. balesetben!) - de nekem a másik szúrt szemet inkább. Az egészségügyi társaságok és az eredmények. A nyakam rá, hogy ha választani kellene hogy valami költséges kezelést ki kapjon, a hosszú telomerekkel élő ember kapná. Holott:
a, nem is biztos hogy tovább fog élni (fent már elmondtam; a repülő nem méri a telomered hosszát mielőtt lezuhan, de a kamionos se, mielőtt beléd hajt -.-" a hosszú telomer semmire sem garancia)
b, igaz, azt írta hogy a pontos biológiai kort meg tudja adni, de a pontos várható élettartamot akkor sem!
c, nem is biztos hogy az az ember jobban megérdemli. Persze ez egy nem mérhető tényező, de akkor is: mindenkinek ugyanannyi esélyt kell biztosítani, micsoda dolog ez a kivételezés!


Share/Bookmark

0 hozzászólás (írj véleményt!):

Megjegyzés küldése

amennyiben választ vársz, ne feledd el meghagyni az e-mail címed! :)