Olvasnivaló

Klasszikusok és bestsellerek - romantikus irodalom, fantasy, képregények és sok más minden

Néznivaló

Mozifilmek, animációs filmek és sorozatok

Hallgatnivaló

Pop/rock/alter, leginkább a világ különböző tájairól

Játszanivaló

Játékok lányoknak PC-re és androidra (romantikus visual novel műfaj előnyben :))

Sziasztok!

Ha kérdésetek/kérésetek van, ne habozzatok, írjatok kommentet! :)

"Felpörgött a kutyatudomány
Magyar kutatók tizenöt éve kezdték azt a munkát, amelynek hatására ma már világszerte másként tekintenek a kutyákra az etológusok. 1994 óta körülbelül kétezer kutyával dolgoztak, és több farkaskölyköt is felneveltek. A világ egyik legrangosabb tudományos lapjában, a Science-ben most közölt tanulmányukból is kiderül: a kutyák sajátos evolúciójuk során számos olyan képesség birtokába jutottak, amelyek az embernél, különösen a gyerekeknél megjelennek "


Érdekes. A múltkor láttam a róla  készült dokumentumfilmet. Mármint az ELTE kísérletéről.

A farkaskölyköt hiába nevelik születésétől emberek, sosem lesz olyan mint egy kutya, holott a génállományuk közt csupán 1-2% eltérés van.
Annyira érdekelne mitől lehet ez. Más a természete, értem. De nem szeretem az ilyen fizikailag nem megragadható dolgokat. Nem értem őket. Összezavarnak.


"Májusban születtek meg az apróságok. 2001-ben négyet, egy évvel később kilencet neveltünk fel közülük, egyet-egyet maga Horkai Zoltán. Május elejétől 40-50 napon át nem volt egyetlen átaludt éjszakánk sem: eleinte kétóránként keltettek a kicsik, később megelégedtek négy-öt órával. A minél szorosabb kapcsolat érdekében éjjel-nappal velünk voltak: nappal kis "kenguruzsebben" hordtuk őket a hasunkon, éjszaka pedig együtt aludtunk - a földön természetesen, mert azért az ágyat még később is szerettük volna használni. Két hetes korukig ugyan az állatkák nem tudták egyedül elvégezni a dolgukat: meleg, nedves szivaccsal ingereltük a hasat és a végbéltájékot az ürítéshez. Hét-nyolc hetes korukig ennél nagyobb gondunk nem is igen volt, ám ezután kezdett megmutatkozni igazi természetük. Nem csak vízszintes irányban mozogtak, mint a kutyák, hanem mindenhova fel akartak mászni, és meg is tették: szék, asztal, szemetesvödör nem jelentett akadályt. Mindent kiborogattak, mindent megrágcsáltak - akár a kiskutyák, ugyanebben az életkorban. Ámde a farkaskákra a kutyákkal ellentétben nem hatott a fenyegetés, szidalom, rossz szó. Pontosabban: hatott, de a várttal ellenkező irányban: minél inkább szidtuk őket, annál dühösebbek lettek, és annál ádázabbul folytatták a megszerzett pl. ruhadarab cibálását. Ha egy kisfarkas meg akar szerezni valamit, akkor azt megszerzi, és ebben egyszerűen nem lehet megakadályozni, nem lehet lebeszélni, mert gyors, céltudatos és makacs. Hiányzik belőle a kiskutyákra jellemző engedelmesség és a vágy, hogy megfeleljenek a gazda elvárásainak. Ha valaki ellenszegül egy (szelíd) farkas akaratának, csúnya morgás, odakapás a válasz. Le is szoktunk az ilyesmiről: meg kellett tanulnunk, hogy ha meg akarjuk őrizni a kialakított jó viszonyt, akkor el kell kerülnünk az olyan helyzeteket, amikor összeütközésbe kerülhetünk. Ha elmérgesedik a kapcsolat, az állatok kerülni fognak bennünket, és hiába a befektetett erőfeszítés, nem dolgozhatunk velük. Ezért, ha idegen jön közénk, mindig meglepődik, milyen kedvesen, magas hangon beszélünk a farkasokhoz, mint a gyerekhez; mennyit becézzük őket és kedveskedünk nekik, ugyanakkor pedig szó nélkül tűrjük el, ha elővigyázatlanságunk miatt mégis megszereznek, leborogatnak valamit. Az állatok ezért cserébe - mondhatni, hiszen kutatókként hozzávetőlegesen ismerjük a fogságban tartott állományokat - a világ talán legszelídebb falkájává váltak, örömmel üdvözlik az idegeneket is, sokat kurkásztatják, simogattatják magukat, pórázon, szájkosárban bárhová - akár filmstúdióba is - elvezethetők, és tőlünk, nevelőiktől, eltűrnek bármilyen kellemetlenséget, még fájdalmas állatorvosi kezelést is."


Share/Bookmark

4 hozzászólás (írj véleményt!):

deformo írta...

Mert ugyebár van egyszer a bátor eb, és van a még bátreb(b)...;)Ebetológia még erről sem hallottam. Habár, most belegondolva még mennyi más dologról sem. Minap olvastam egy érdekes értekezést amelyben azt fejtegették, hogy miért nem sikerült az őskor óta egy állatot sem háziasítani, Mit tudott az emberősünk amit mi nem tudunk, és ha mi nem tudjuk, akkor az a tudás hová tűnt el? hmmm.... Mondom én, hogy jó ez a cikk gondolkodásra ösztönöz.

Bloggerina Creepie írta...

okéééé, akkor engem most meg ez ösztönöz gondolkodásra... tényleg, miért is nem sikerült azóta háziasítanunk semmit?
tényleg nagyon jó téma...

deformo írta...

"Cogito ergo sum..." /Descartes/ ;o))

Szeretem azokat az embereket akik, tudnak, és szeretnek gondolkodni...sajnos egyre fogy a számu(n)k. Még egy gondolat adalék. Íme; Miért van az,hogy amit mi tudománynak, és tudásnak értelmezünk, elfogadunk, azt tényként kezeljük, holott nem láttuk soha a bizonyítékát ezen dogmáknak. S valóban nem láttuk, mert a dogmáink nem mások mint közmegegyezés, azaz emberek hallgatólagos beleegyezése egy adott témával, esetleg egy adott tudománnyal kapcsolatban.Ez az igazi nettó hülye hozzáállás,"Mert egyszer valaki azt mondta ez így van...,kész punktum." Pl; az ember kialakulása. Még soha senki nem kutatta a kérdést, ellenben rengeteg csontot kiástak, és ezen fosszíliák alapján találgatnak, majd kivágják a tutit, és ha az elfogadható mindenki számára akkor meg van a "megoldás" nem is kutatják tovább az adott témát, holott egy válasz újabb ezer kérdést szül..De nem baj mert megszületett a "közmegegyezés", és ezért ez vagy az igaz..hmm Ugyanígy közmegegyezés tárgyát képezte nem oly régen az is, hogy a föld egy lapos tál, amelyet angyalok emelnek a mennyeknek boltja alatt..tényleg így van? De említhetném a hold,vulkánoknak hitt meteorkrátereit..Azóta tudjuk azt is, hogy akik ezt állították,azok tévedtek, mert jött valaki aki vette a fáradtságot és végig gondolva új utat, választ keresett, s kapott. Az egy dolog, hogy új bizonyítékkal szolgált,és még jól is propagálta,de amíg nem hittek neki tömegek nem tették "közmegegyezés által elfogadottnak" addig ezért őt a hivatalosnak mondott nagyfejű tudósok hada (amely később vert seregként kullogott haza)majdnem keresztre feszítette. No a kérdésem, szerinted miért nem tudnak az emberek milliói gondolkodni, vagy ha tudnak miért nem teszik? Miért hisznek el mindent egészséges kétkedés és kérdések nélkül? Valóban érdekel az, hogy szerinted miért van így.

Bloggerina Creepie írta...

Köszönöm a kérdéseket, de más is bekapcsolódhat ha van tippje, mert az én véleményem csak egy dolog, lehet nem jól gondolom... :$
Szóval szerintem egészen egyszerűen azért van ez, hogy nem kételkednek semmiben, mert kényelmesebb hinni, mint gondolkodni.
Abból indultam ki, hogy mennyi a kutatók és mennyi a többi ember száma.
Ha elhiszünk valamit kételkedés nélkül, amit mások mondanak, azzal kevesebb a munka, az ember pedig természeténél fogva igyekszik mindennek a rövidebb végét megfogni. Általában! de tisztelet a kivételnek.
Most csak egy nagyon egyszerű hétköznapi példát hozok fel miért mondom azt, hogy általában.
Tegyük fel, hogy dolgozatot kell írni valamiből. Akkor tapasztalataim szerint a 99% inkább annak néz utána mások mit mondtak egy adott műről, nem pedig azt olvassák el. Keresnek egy elemzést, tételt, akármit amit a netről lehet leszedni, kevesebb idő a "másolás+beillesztés" mint elolvasni amit el kellene.
Nyilván nem azt mondom hogy én még sose néztem semminek utána így, nem azzal van a baj - csak ebből amit pl. az ismerőseim közt láttam, ezt tudom leszűrni.
Nagyon elkanyarodtam a témától? Ha elkezdek gondolkodni, néha szómenésem van :$

Megjegyzés küldése

amennyiben választ vársz, ne feledd el meghagyni az e-mail címed! :)