Olvasnivaló

Klasszikusok és bestsellerek - romantikus irodalom, fantasy, képregények és sok más minden

Néznivaló

Mozifilmek, animációs filmek és sorozatok

Hallgatnivaló

Pop/rock/alter, leginkább a világ különböző tájairól

Játszanivaló

Játékok lányoknak PC-re és androidra (romantikus visual novel műfaj előnyben :))

Sziasztok!

Ha kérdésetek/kérésetek van, ne habozzatok, írjatok kommentet! :)

"Ben különleges. Az életét furcsa rituálék szerint éli. A saját világában él, ami egyben egy internetes szerepjáték világa. Ben valódi élete ugyanis valóságos pokol: az iskolában két fiú zaklatása szinte halálos fenyegetést jelent a fiú számára.
Bennek azonban van egy terve, mely egy szóban foglalható össze: gyilkosság.
De aztán Ben az interneten megismerkedik Scarlite-tel. A lány felborítja az eredetei elképzeléseit…

A Ben X egy megindító történet egy fiatal fiúról, egy lánnyal való különleges kapcsolatáról, valamint egy apáról és egy anyáról, akik bármire képesek lennének, hogy gyermeküket megóvják a kegyetlen világtól. A film egyre jobban beszippantja a nézőt lenyűgöző világába, miközben olyan időszerű témákat feszeget, mint a zaklatás, a serdülőkori öngyilkosság és a drogfogyasztás, az elszigeteltség és a meg nem értettség, a válás, az agresszió és az enyhén értelmi fogyatékosokat sújtó megkülönböztetettség.
Sajnálatos módon ezek napról napra aktuálisabbá válnak. Modern társadalmunkban a fiataloknak egyre több kihívással kell szembenézni – a főszereplő autizmusa lényegében ezen problémák metaforája."


Érdekes hogy az ajánló írója (forrás itt) "a főszereplő autizmusában" egy rakás modern probléma metaforáját látja. Én a film közben pl. úgymond szó szerint vettem végig hogy egy autista (pontosítsunk: Asperger-szindrómás) fiú történetét mesélik el, de ahány ember, annyi értelmezés, nincs is ezzel semmi baj, sőt, érdekes megközelítés.

"A belga Nic Balthazar első játékfilmjét vállaltan nevelő célzattal készítette, s az átélhetőség maximalizálása érdekében minden eszközt föl is vonultat. Először is adott maga az Archlord nevű számítógépes játék, amely a megcélzott korcsoportot már a főcím közben a székhez szegezi. Variálható külsejű pixelhős ugrabugrál óriási karddal háromdimenziós fantasy-birodalmában, miközben az on-line szerepjátékokra jellemző menüsorban megjelenik a bűvös mondat: „megtörtént események alapján”. Ezzel párhuzamosan az anyuka vádló hangon halálról beszél, és az áldokus beszélő fejek az egész filmet végigbólogatják. A Ben esete kapcsán készült műsorban maguk a szereplők nyilatkoznak a különc fiúról, sőt, a film végén önmagukat nézik a tévében...
A kissé kaotikusnak tűnő filmnyelvi kavalkád mégis egyetlen könnyen megfogalmazható, abszolút (m)értékben aktuális üzenet sulykolása felé mutat: az életed árán se hagyd magad bántani! Az újabb és újabb digitális médiumokon felnövekvő generációk az egyre kifinomultabbá váló technikával fordított arányosságban válnak érzéketlen tuskóvá (vagy BenX világában kolosszális trollá), és a különcöket ez az elembertelenedő társadalom olyan mértékben teszi kiszolgáltatottá, hogy a túlélésre az öngyilkosság valamilyen formája az egyetlen megoldás. Ezt a már-már filozofikus gondolatot a mozi labirintusának legvégén elrejtve, a végső poénra kihegyezve váltották valóra az alkotók....
Az öldöklős játékok logikája szerint Bennek több élet is megadatik, s egy idő után eldönthetetlen, hogy éppen melyiket is éli igazából. Ugyanígy problematikus a cyberszerelmi szál követhetősége: a netes játékpartner a chates incselgések után telón is jelentkezik, hogy meglátogassa hősét, ám a találkozás BenX bénázása miatt meghiúsul. Vagy az egész randevú már a képzelet szüleménye?"

Lehet rajta sírni (engem pl. mindig kiborít ha ártatlanokat vagy védteleneket bántanak), bosszankodni hogy hogy képesek tönkretenni a gyökerek valaki életét és magunkba lehet szállni, hogy mi hogyan bánunk azokkal, akikről semmit sem tudunk, csak annyit látunk rajta legfeljebb, hogy nem pont olyan mint mi.

Szerintem kötelező lenne minden iskolában levetíteni, de ha már nem az, legalább önszorgalomból nézzétek meg. Szívszaggató és tanulságos.
A fentiek jól összefoglalták a filmet, de én egy kicsit még belemásznék a témába.

Szóval egyre több napjainkban az autizmussal élő ember - kár, hogy a köztudat mégsem tud róluk semmit szinte és így fogalmuk sincs róla, hogyan is kell viszonyulni hozzájuk.  Aki ismer autistát vagy tud róluk valami értékelhetőt, az tudja, hogy rajtuk külsőre semmi nem látszik a betegségükből (állapotukból) és azt is tudja, hogy értelmileg NEM sérültek (sőt, ha máshonnan nem is, az Esőember óta azt is tudjuk, hogy sőt, még olyanok is vannak, akiknek az átlagosnál fejlettebbek az értelmi képességei).
Amit rajtuk észreveszünk mi, magunkat normálisnak nevezők viselkedészavarnak hívjuk; nem nyitnak az emberek felé, a saját világukban élnek ugye, másrészt pedig rettegéssel töltik el őket a ki nem számítható dolgok. Ezért félnek ha megbontják a rendszerüket, napirendjüket. Persze az állapotuk súlyosságától is függ, hogyan reagálnak a dolgokra. Van, akinek nincs percre pontos napirendje, de akad olyan is, aki hisztériás rohammal reagál ha megzavarják. Emberfüggő ez is mint minden.
Azért ezeken kívül másban is megnyilvánulhat a betegségük, csak nagyon nagy vonalakban meséltem a dologról. Lényeg a lényeg: nem fogyatékosak, csak másképp viselkednek; a jól funkcionáló autisták pl. dolgoznak is és sokan önálló éltre képesek; akár házasok is lehetnek köztük.
A betegség okát többféle módon is magyarázzák; vannak akik szerint örökletes a hajlam, de valószínűleg sok csecsemőnél a higanymérgez is közrejátszott, bár ezt hazánkban nem ismerik még el az orvosok (annak ellenére, hogy egy kártérítési per során Amerikában már megtették). Az oltásokat sokáig higannyal tartósították, és ezt nem egyformán bontják le az emberek. Van, akiben  jobban felhalmozódik. Az állam ilyenek oltásokat elvileg ma már nem szerez be - ám a már legyártott és meglévő vakcinákat felhasználták/használják!
Az állapotjavításra az igazi megoldást még keresik; egyrészt fejlesztőközpontok jöttek létre rájuk szakosodva (bár számukhoz képest nem túl sok, de hát itthon a legtöbb ellátás már csak ilyen), másrészt a diéta segíthet rajtuk (bár külföldön ez is elismert, Magyarországon még mindig természetgyógyászatnak hiszik az orvosok, holott látható eredményeket lehet elérni vele... na mindegy...). Nekik ugyanis legtöbbször a lebontásuk is másképp működik; a cukor még az egészséges gyerekeknél is hiperaktivitást okozhat nagy mértékben (tudjátok, mikor megkergülnek a csokiért/csokitól xD), másrészt a glutén és kazeinmentes diéta  is eredményes, hisz nem képesek ezeket megfelelően lebontani (magyarul tej és gabonamentesség; ma már ott a szója, rizstej és az ételallergiások számára kifejlesztett számos készítmény, étel, szóval megoldható).


Na hát még nagyon, nagyon sok érdekes dolgot le lehetne írni erről a témáról, de ez már így is sokkal több lett mint terveztem, de hát így sikerült. Remélem okosodtatok ma is egy kicsit -hú de gyúr a tanárnéni szerepre xD-
Legyetek jók és ne bántások a másikat!
Sziasztok :)


Share/Bookmark

2 hozzászólás (írj véleményt!):

Valerin Lanz írta...

Ez nagyon de nagyon durva volt! Most fejeztem be, még friss az egész......friss még a döbbenet. Köszönöm, hogy felhívtad a figyelmünket erre a filmre, mert ha te nem írsz róla, valószínűleg nem nézem meg. Döbbenetes, nem is tudok egyebet írni. A vége fenomenális, nem hittem volna......most megyek, és elmélkedem......

Bloggerina Creepie írta...

ha már 1 ember megnézte, már akkor megérte kitenni. Örülök hogy te is elgondolkodtatónak találtad, szerintem is nagyon durva... köszi hogy megnézted :)

Megjegyzés küldése

amennyiben választ vársz, ne feledd el meghagyni az e-mail címed! :)