Olvasnivaló

Klasszikusok és bestsellerek - romantikus irodalom, fantasy, képregények és sok más minden

Néznivaló

Mozifilmek, animációs filmek és sorozatok

Hallgatnivaló

Pop/rock/alter, leginkább a világ különböző tájairól

Játszanivaló

Játékok lányoknak PC-re és androidra (romantikus visual novel műfaj előnyben :))

Sziasztok!

Ha kérdésetek/kérésetek van, ne habozzatok, írjatok kommentet! :)

Ha minden szépen, normálisan működött volna Stephenie Meyer Midnight Sun című regényével kapcsolatban (de nem így történt, majd kitérek rá, miért is botrányos), az én mesém is tovább tarto... mi? Ez nem az :D
Szóval akkor elmeséltem volna így az utolsó (fél) Twilight rész kapcsán, hogyan is keveredtem én ebbe az egészbe, szólnék pár szót az írónőről, adnék egy kis szinopszist, elmesélném a botrányt és megvitatnám magammal a film és a könyv viszonyát.

De nem. Túl logikus lenne. És a ennek a könyvnek a megszületése sem túl logikusSzóval visszafelé. Kezdem ott, hogy mi lett volna az utolsó bekezdésem (mert személyes kritkai megjegyzés), ha normális lennék:
A negyedik rész után az elsőt újra megírni másik szemszögből... nagy ötlet mondjuk, de akkor is, szinte felesleges. Nem tartom túl ésszerűnek, hogy pont ezt a részt írta meg újból Edward szemszögéből, mikor ott minden mozzanatát ismerjük. Viszont a New Moonban eltűnik hónapokra és nem tudunk meg róla semmit! Nem ezt kellett volna inkább fejtegetni, hogy még valami újat is megtudjunk? *mérgelődik, nagyon* De mindent összevetve...: ezt is érdemes volt elolvasni, mint a sorozat összes többi részét xD *elfogult, sajnálja*

De előtte/utána kicsit megvitatom a filmet:
A legjobb részeket kihagyták a vászonra vitelkor. Nem a stáb hibája; a legjobb részeket nem lehet megcsinálni filmen és kész. Á, de kár... Ja, hogy mik voltak a legjobb részek? xD
"A lány le fog ülni mellém, én pedig meg fogom ölni. Az ártatlan ittlévők, 18 másik gyerek plusz egy felnőtt, nem fogják tudni elhagyni a termet miután látták, mi történt. Visszaszorítom a gondolatot, meg kell tennem, minden gonoszságom ellenére még nem követtem el az erőszakos cselekedetek ezen fajtáját. Sosem öltem ártatlanokat ezalatt a 8 évtized alatt. Most meg azt tervezem , hogy levágok közülük húszat is egyszerre, mint egy hentes. Ha először a lányt ölöm meg, akkor talán van 15 másodpercem vele mielőtt a többi ember reagál. Talán fél perc ha először még nem jönnek rá mit csinálok. Nem lenne ideje sikítani és nem érezne fájdalmat sem, nem végeznék kegyetlenül vele…Szörnyen kívántam ennek az idegennek a vérét. De akkor nem tudnám a többieket megakadályozni a menekülésben, az ablak miatt nem aggódnék különösebben, túl magasan van és túl kicsi, ahhoz hogy bárki is kijusson rajta. Csak az ajtó maradt - ha elzárom arra az utat, csapdába esnek. De sokkal lassabb és nehezebb lenne agy, mert amíg becserkészném őket tülekedni kezdenének, pánikba esnének, és sikoltoznának. Nem lehetetlen, de túl sok zajjal járhat. Túl sok idejük van sikoltozni. Ha valaki meghallaná... kénytelen lennék minden ártatlan szemtanút lemészárolni ezen a sötét órán. És a lány vére kihűlne amíg végzek a többiekkel… Az illat megint megcsapott, még erősebben megfájdítva a kiszáradt torkomat. De a szemtanúk az elsődlegesek. Mindent szépen elterveztem fejben, én a terem közepéről támadok, nem hátra az túl messze lenne. Először a jobb oldalon kell támadnom, el tudnék törni 4-5 nyakat másodpercenként ha jól becsülöm. Nem járna zajjal. A jobb oldal a szerencsésebb, ők nem fogják tudni mi vár rájuk, nem úgy, mint az utolsó élet, mait kioltok. Ha jól számolom 5 másodperc alatt körbe tudnék menni a termen, miközben minden életet kioltok. Elég hosszú idő Bellának, hogy lássa mi fog történni vele rövidesen. Elég hosszú ahhoz, hogy félelmet érezzen. Elég hosszú ahhoz, hogy amennyiben nem kap sokkot sikoltozni kezdjen. Csak egy apró sikoly kell és mindenki idecsődülne. Mély levegőt vettem, és az illat végigégette a torkomat és átjárta az ereimet…átfutott a mellkasomon. Ekkor megfordult…pár másodperc, és ő néhány centire lesz csupán tőlem,mellém ül. A fejemben lévő szörny várakozva mosolygott.
...

Serényen átvágtam az apró udvaron – kicsit talán túl gyorsan, de senki sem látott meg – és bementem az irodába. Nem kérdéses, hogy Bella Swan útban van nekem. Kerülnöm kell őt, akár a pestises embert. Az iroda teljesen üres volt, leszámítva a titkárnőt, akit magam is látni akartam. Nem hallotta, ahogy csendesen beléptem.
-Mrs Cope? – szólítottam meg. A természetellenesen vörös hajú nő tágra nyílt szemekkel rám meredt. Mindig észreveszem a zavarodottság apró jeleit, mikor az emberek nem értik hogy kerültem olyan hamar oda, ahol addig senkit sem láttak. -Oh! – hökkent meg egy kicsit frusztráltan. Gyorsan végigsimított a blúzán -Te bolond – gondolta – hiszen olyan fiatal, hogy a fiad is lehetne…túl fiatal hozzád… -Hello Edward, miben segíthetek? – csillantak fel szemei a szemüvege mögött. Hát ez ciki. De tudtam,hogy el kell bűvölnöm ahhoz, hogy segítsen nekem. Könnyű volt elvarázsolni, tudtam, hogy milyen hangsúlyokat és gesztusokat kedvel. Neki nem voltak titkai előttem… Szégyenlősen felnéztem, a tekintetébe fúrtam a szemeim, és próbáltam mélyrehatóan nézni az apró, sekély, barna szemekbe. A gondolatai csapongóak lettek. Ez könnyű menet lesz. -Szeretném, ha segítene megoldani egy apró kellemetlenséget. – mondtam neki lágy hangon, amiről tudtam, hogy nem félelmetes az emberek számára. Sokkal inkább kellemesnek találják. Hallottam, ahogy felgyorsul a szívverése.
-Persze Edward, mit tehetek érted? - "Túl fiatal…túl fiatal…!” – gondolta közben. Ebben tévedett, de addig jó nekem, amíg nem tud erről. Öregebb vagyok a nagyapjánál is. De ha a jogsimat nézzük, akkor igaza van.

-Azon elmélkedtem, mire tudnám lecserélni a biológia szakos osztályt, ahova járok. Esetleg fizikára?...

-Ne haragudj Edward, de momentán nincs hely a fizika szakos osztályban. Mr Banner gyűlöli, ha 25 főnél több ember jár egy osztályba.

-Ne aggódjon miattam.

"Hát nem is…egy tökéletes Cullenért? Ugyan már…” – gondolta Mrs Cope.
-Tudom Edward, de nem lenne elég ülőhely, nem a szellemi képességeidben nem bízom. -Nem adhatnám le az osztályomat? Inkább csak vizsgázni járnék be, és magántanulóként haladnék az anyaggal…
-Leadni a biológiát?! – tátotta el a száját a nő. A gondolatai sebesen kezdték keresni a logikámat. „Hát ez megőrült. Hogy adhatna le egy ilyen kemény tantárgyat, pont idén? Biztos, hogy Mr Bannerrel van valami baja. Remélem meg tudom ezt beszélni Bobbal, mielőtt még Edward ekkora hülyeséget csinálna.”

-Nem lesz még egy pontod az érettségihez!

-Majd jövőre megszerzem őket.

-Talán előbb meg kéne beszélned a szüleiddel.
Az ajtó közben kinyílt mögöttem, de most senki más nem érdekelt, csak Mrs Cope-ra koncentráltam. Nem tudtam, ki érkezett. Kicsit közelebb hajoltam hozzá és tágabbra nyitottam a szemeimet. Eddig minden más embert meg tudtam győzni így, ha belekerültek a pillantásomba.
-Kéérem Mrs Cope! – szóltam lágyan hozzá, mosolyra kényszerítve ezzel
- Nincs bármely más óra, ahová át tudna tenni? Nincs szükségem 6 órányi biológiára, amit úgyis betéve tudok már…
- Rámosolyogtam, óvatosan kivillantva fehér fogaimat, de nem túl szélesen, nehogy megijesszem. A szíve erősebben kezdett verni. „Túl fiatal…!” – emlékeztette magát pánikszerűen.
– Nos oké, megpróbálok beszélni Bobbal, mármint Mr Bannerrel. Meglátom mit tehetek…
Másodszorra is kinyílt az ajtó, és a szoba atmoszférája teljesen megváltozott. A „küldetésem”-hez fűzött reményeim határozottam összeomlani látszottak… már nem a vörös hajú nő befűzése volt a célom… A másodszorra beérkezett Samanta Wells kinyitotta az ajtót, leadta a minden tanárral gondosan aláíratott jelenléti ívét, majd gyorsan kiviharzott az irodából. Mikor az ajtó becsapódott mögötte a viharos szél besüvített az apró helységbe és megcsapta az orromat. Ekkor tudtam meg, ki volt az első személy, aki belépett az irodába, és miért nem hallottam a gondolatait, miközben Mrs Cope-ot fűztem. Megfordultam, de nem volt rá szükség, hogy megerősítsem a gyanúmat. Lassan fordultam az ajtó irányába, kínosan ügyelve a mozdulataimra…az izmaim megfeszültek… Bella Swan ott állt az ajtóban, az ajtó mellé támaszkodva, és egy apró papírt szorongatott. A szemei tágra nyíltak, mikor megpillantotta az embertelen, vad ragyogást a szememben. Vérének illata kezdte teljesen megtölteni az apró irodát. A szomjúság vadul fellángolt bennem, végigszáguldott az ereimben. A szörny azonnal előjött, ugrásra készen... Mikor megláttam magam szemei tükrében, egy szörny arcát láttam. A kezeimet habozva szorítottam ökölbe. Nem tudtam visszanézni Mrs Cope-ra, azon gondolkodtam, milyen könnyen megtámadhatnám most a lányt. Elég időm lenne mindenre. Könnyedén betörhetném Mrs Cope fejét, és utána elég gyors lennék ahhoz, hogy Bellát is kivégezzem minden kockázat nélkül. Két élet kevesebb mint húsz…Ez tény…Határozott javulás. A szörny sürgetve, éhesen várta a reakciómat. De nem…igenis van választásom! Mármint elvileg volt… Leszakítottam róla a tekintetem, és Carlisle arcára gondoltam. Csukott szemmel (hátha az segít) próbáltam ismét normálisan gondolkozni. Visszafordultam Mrs Cope-hoz, és láttam rajta, hogy Bella is tudja, hogy le akarom cserélni a közös órámat. Bella kicsit összehúzta magát és elment mellettem, hogy leadja a lapját. Látszott rajta, hogy nem talál szavakat. Bevetettem minden önuralmamat, amivel csak rendelkeztem, kedves, lágy hangon szólaltam meg, kínosan ügyeltem rá, hogy csak annyi levegőt vegyek, amennyi muszáj. -Semmi gond, látom lehetetlen. Felejtsük el. Nagyon köszönöm a segítségét. Megfordultam és sikerült elindulnom az ajtó fele. Próbáltam nem odafigyelni a forró, vérrel teli női testre, amely immár csak centikre volt tőlem..."
Hát nem édes? Nem, nem az, ahogy gyilkosságokat tervezget - de izgi nagyon :D

"-Ma meg kellett volna halnia, Edward. Én csupán rendbe teszem a dolgokat. Megismételtem a szavaimat, nyomatékosítva őket.
-Nem hagyom.
Jasper felhúzta a szemöldökeit. Ezt nem várta – nem hitte, hogy meg fogom állítani. Egyszer megrázta a fejét.
-Nem fogom hagyni, hogy Alice veszélyben éljen, még ha csekély veszélyben is. Sosem érezted azt, senki iránt, amit én érzek iránta, Edward, és te nem élted át azt, amit én, akár láttad az emlékeimet, akár nem. Nem értheted.

-Ezt nem vitatom, Jasper. De most megmondom neked, nem fogom hagyni, hogy bántsd Isabella Swant.
Egymást bámultuk – nem ellenségesen, de azért felmérve a másikat. Éreztem, ahogy a hangulatomat próbálgatta, az eltökéltségemet tesztelve.
-Jazz - mondta Alice, félbeszakítva minket.
Még egy pillanatig engem bámult, aztán rá nézett. -Ne fáradj azzal, hogy azt mondod, tudsz vigyázni magadra, Alice. Ezt már tudom. De akkor is...
-Nem ezt akartam mondani - szakította félbe Alice - szerettem volna kérni tőled valamit.
Láttam mi jár a fejében, és leesett az állam, ahogy hangosan levegőért kaptam. Döbbenten bámultam rá, csak bizonytalanul érzékelve, hogy most már mindenki engem nézett.
-Tudom, hogy szeretsz. Köszönöm. De igazán nagyra értékelném, ha nem próbálnád meg megölni Bellát. Először is, mert Edward komolyan gondolja, és nem akarom, hogy ti ketten harcoljatok...
Másodszor pedig, mert Bella a barátom. Vagyis, majd az lesz!
Kristálytisztán láttam a fejében: Alice, mosolyogva, jéghideg fehér karja a lány meleg, törékeny vállain. Bella is mosolygott, a karja Alice dereka körül. A látomás sziklaszilárd volt, csak az volt a kérdés, mikor következik be."

És ez csak a kezdet. Hogy később mit összehisztizett, hogy hagyják neki, hogy beszéljen Bellával! Edward ugye nem akarta, hogy törékeny emberke létére vámpírokkal barátkozzon, ezért távol akarta Alice-tól tartani. de ha valamit a fejébe vesz... :D Még egy szót nem beszélt vele, már a legjobb barátnőjeként védelmezte mindig :)

És emlékeztek azokra a trógerekre, akik megtámadták Bellát Port Angels-ben? A filmben mi volt? Edward megmenti a csajt, de a rosszfiúkat futni hagyja. (Úgy gondolta nem lenne túl romantikus a csaj előtt az első randin széttépni egy csapat csőcseléket valakit cafatokra... milyen igaz).
Ennyi!? Hát milyen történet az olyan, ahol futni hagyják a rosszfiút!?
Pont olyan, mint a film... azt a szálat kicsit nagyon nem varrták el!
Nos akkor megnyugatok mindenkit xD:
„Alonzo Calderas Wallace-t, a sorozatos erőszakos cselekedetekkel és gyilkossággal gyanúsított személyt, akit köröztek Texas és Oklahoma államban, letartóztatták múlt éjszaka Portland-ben, Oregon államban egy névtelen bejelentésnek köszönhetően. Wallace-t eszméletlenül találták meg egy sikátorban ma kora reggel, mindössze néhány méterre a rendőrségtől. A hivatalos személyek még nem tudják megmondani, hogy kiadják-e Houston vagy Oklahoma City-nek, hogy ott álljon bíróság elé.”
Carlisle doki mindent elintéz a kisfiáért :D Annyira jó, ez miért maradt ki!?

Na és így a végéhez/elejéhez közeledve: mi is volt ezzel a baj?
2008 augusztusában valami szemét a félig elkészült könyvet feltette a netre. Az írónő ezen teljesen jogosan kiborult - de azt azért nem kellett volna mondania, hogy 2 évig nem folytatja! Egyrészt meg akarja várni, míg elül a botrány - másrészt most saját bevallása szerint olyan állapotban van, hogy James és a csúnyagonoszpirosszeműek győznének Cullenék helyett; mert tele van dühvel és ilyet írna.
Te jó ég!
(*Azért átfutott az agyán, hogy milyen lenne egy ilyen befejezés. Hülye és biztos kíváncsian olvasná azt is... Szégyelli magát, de nyitott az alternatív befejezésre, mert... miért ne lenne az?*)

Huh, hát tényleg vége. Nem csak úgy, mint mikor azt írtam, hogy itt a Breaking Dawn - nem, akkor csak a történetnek volt vége. Most a sorozatnak is vége van. Hát miről fogok én ezek után zagyválni!?
Azért van még a tarsolyomban egy-két dolog... és még jönnek a filmek is :D Például New Moon: 2009. november (körül)

Na mit felejtettem ki majdnem? *teker felfele, ahova leírta, miről akart szólni...*
"Stephenie Morgan Meyer 1973. december 24-én született Hartfordban, Connecticutban. Öt testvére van: Seth, Emily, Jacob, Paul és Heidi. (Mellesleg az első 4-ről vérfarkast, Heidiről pedig Volturit nevezett el). Gyermekkorukat Phoenixben, Arizonában töltötték. Itt ismerkedett meg férjével is és 1994-ben össze is házasodtak. Stephenie egy évvel később sikeresen befejezte a Brigham Young Egyetem, angol szakát.
Három fiú gyermekük született: Gabe, Seth és Eli. Meyer mormon vallású, tagja Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza nevű közösségnek.
Az Alkonyat ötlete álmában fogant meg, egész pontosan 2003 június 2-án. Álmában egy halandó lányt látott, aki egy vámpír fiúval beszélgetett egy mezőn. A vámpír szerelmes volt a lányba, de ugyanakkor mérhetetlenül kívánta annak vérét is. Miután felébredt, úszó edzésre vitte fiait, és amíg rájuk várakozott, addig aprólékosan megírta álmának történéseit, később ez lett az Alkonyat (egyik leghíresebb) 13. fejezete. Szinte minden napját a számítógép előtt töltötte és írt. Éjjeli szekrényére jegyzetfüzetet és ceruzát készített ki. Amikor éjjel vagy reggel felébredt és álmában olyan dolgot látott ami a könyv hasznára válhat, akkor rögtön leírta. Azelőtt soha nem írt semmit, de onnantól, hogy papírra vetette a 13-as fejezetet, csupán három hónapjába telt, míg elkészült a teljes könyvvel, és neki kezdett az Epilógusok írásának is. Rengeteget készített belőlük így nyilvánvalóvá vált számára, hogy a történetnek még koránt sincs vége.
Miután elkészült, megmutatta húgának, Emilynek. Miután elolvasta azt ajánlotta neki, hogy mindenképpen próbálja meg kiadatni. Könyvét több kiadónak is elküldte, akik vagy figyelemre sem méltatták vagy sajnálkozó levélben közölték vele, hogy könyve nem vág a profiljukba. 15 helyre küldte el bemutatkozó és érdeklődő levelét, 7-8 helyről küldtek nemleges választ vissza. Az írónő azokat is megtartotta emlékbe. Stephenie Meyer legnagyobb örömére végül a Writers House levélben kérte meg küldje el az első három fejezetet nekik. Aztán kérték küldje el az egész könyvet, mert esetleg érdekelné őket. Egy hónap múlva a Writers House egyik munkatársa, Jodi Reamer felhívta telefonon és közölte vele, hogy szívesen elvállalná az ügynöki munkát. Két hétig dolgoztak még a könyvön, hogy olyan formába hozzák, ami elnyerheti a kiadók tetszését. Először is a címet kellett megváltoztatni. Eredetileg Forks volt a könyv címe, de ezt nem találták elég jónak, így az Alkonyatot választották helyette. Miután végeztek a munkával 9 kiadónak küldték el a könyvet és vártak. Nem kellett sokáig várakozniuk, a Little, Brown and Company Kiadó egyik vezetője egy belföldi repülőút alatt olvasta végig a könyvet és Hálaadás napját követő másnap már elő is állt egy csábító ajánlattal, melyben 750 000 USD értékben le is szerződtek vele további három részt is megrendelve. Ekkor már hat hónap telt el a sorsfordító álom óta."
(forrás: wikipedia)

És hogy ez az egész baromság hol szippantott magába engem?
zedge.net
Igen, hogyne tudnám, hogy ez egy nemzetközi mobilos lap!

Csak ne lett volna mindenki oda ott is.
Csak ne lett volna ez a hét legtöbbször letöltött képe
Csak ne lett volna ez a legtöbbet kommentezett kép ("imádom, a legjobb a világon, i love stephenie meyer" stb.)
És bárcsak ne akartam volna annyira megtudni, miért van mindenki oda.

De kíváncsi voltam.
És rágugliztam.
És letöltöttem.
És olvastam egyszer.
És elolvastam még egyszer...


"Ne állj ellen, az Alkonyat úgyis leszáll...!"

Bloggerina az 1. részről: katt <
ide>, 2. és 3. részről
<itt>, 4-ről: <itt>


Share/Bookmark

15 hozzászólás (írj véleményt!):

Névtelen írta...

Ez naggyon ott van.

Bloggerina írta...

Köszönöm szépen.
A könyv is :D

Névtelen írta...

Nha szoval...tokeletes..ezzel en is igy vagyok...nem tudtam, h miert van akkora felhajtas az alkonyat korul..de szal..az lett a vege..hogy...hat..ooo...IMADOM...:D es a tobbit is elolvastam... s a 4. a DA Best:P...de nm zugtam bele Edwardba..inkabb csak velemenyeket irok par helyzetrol...atvittbe:P... joh az oldal..es Profi vagy;)

Bloggerina Creepie írta...

:$ köszönöm :D

Névtelen írta...

Nagyon jól van fogalmazva, gratulálok!

Bloggerina Creepie írta...

köszönöm, igyekeztem :$

Névtelen írta...

fuhh,nagyon jó az oldal:D twilight forever:D

Bloggerina Creepie írta...

kösziiii :D

Valerin Lanz írta...

És igen, őt is szeretném a magaménak tudni:) De hogy mikor lesz időm elolvasni....:) Amúgy a fekete tőr testvériségről nem akarsz majd írni valamikor? Mert érdekelne a véleményed, és szeretnék már valaki olyannal beszélgetni róla, aki értelmes, és aki olvasta is!:) Uf......

Valerin Lanz írta...

Jaj, semmi normálisat nem írtam az előző kommentembe, szégyen!:) Szóval már elküldted.....belenéztem.......de nem mentem tovább. Igazából még az eclipsre sem szántam rá magam, pedig már itt a film!!!! Nem tudom, talán félek egy kicsit, de nem tudom, mitől. Na, mindegy. De ahogy látom, te is szépen keveredtél ebbe bele. Én saját magamat átkoztam meg, mikor ezt a filmet választottam a tesómmal való közös mozizásra. Mármint az alkonyatot. De erről majd ott, ahol arról a filmről/könyvről írsz.
Bocsi, hogy ennyit rizsázok, de hát író vagyok, vagy mi a fene.....:):)

Bloggerina Creepie írta...

nem rizsa, érdekel amit írsz (nem csak a blogodon :)

Dia írta...

Huh.. hát fantasztikusan megírtad ezt a cikket. Minden elismerésem. Kedvet kaptam elolvasni az egészet. Jó lenne ha Meyer összeszedné magát és megírná, majd kiadná. Viszont ami eddig megvan, azt át tudnád nekem küldeni magyarul? Nagyon megköszönném :) s.klaudya@vipmail.hu

Névtelen írta...

hello
eltudnád nekem küldeni ha igen akkor előre is köszönöm
szandyyyy@freemail.hu

Ritaleen.* írta...

El tudod nekem küldeni? Előre is köszi : letty.nyuszy@gmail.com

Névtelen írta...

Szia! El tudnád küldeni az e-mail címemre a könyvet?Előre is köszönöm szépen!A címem: simon-szilvi@freemail.hu

Megjegyzés küldése

amennyiben választ vársz, ne feledd el meghagyni az e-mail címed! :)